MTK legendárium | 285. rész

Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. „Szakcikkekben népszerűsítette és védte a kerékpár-sportot”. 66. rész.

Szekrényessy Kálmán a megszervezett kerékpáros kirándulásokkal párhuzamosan, számos szakcikkben is igyekezett népszerűsíteni az új sportágat: „Mikor a kerékpár már némileg meghonosult, szerfölött gyakran szellőztették a kérdést, hogy tulajdonképp mire való az? A kerékpár használatának oka abban áll-e, hogy egyik másik feltünni akaró fiatalember ezen nyaktörő úton-módon érje el azon célját? Vajon nem ártalmas-e a kerékpározás a tüdőnek? Képzelhető-e, hogy e különös eszköz valamikor jármű gyanánt használtassék? Kiváltképp sokan osztották a nézetet, hogy a kerékpározás előbb-utóbb elkerülhetetlenül tönkreteszi a tüdőt.”

Az új sportág elleni riogatásban jelentős szerepet játszottak a szerkesztőségek ún. külsős hírhozói, kik néhány krajcár ellenében nem riadtak vissza a legképtelenebb szenzációt keltő kerékpárbalesetek kitalációitól sem. A mindinkább szaporodó ily jellegű hírek már-már bukással fenyegették a sportág egészét. Szekrényessy Kálmán felismerve a helyzet komolyságát, azonnali cselekvésre szánta magát. Saját alapítású szaklapját a Sport-ot ajánlva fel a fiatal kerékpár egyesület hivatalos közlönyéül: 

„E sportnem nálunk teljesen új lévén, hírlapjaink sincsenek tisztában aziránt, mi történhetik és mi nem történhetik a kerékpározóval. Tájékozatlan hírlapjaink oly balesetekről szóló tudósításokat bocsátottak világgá, melyek sohasem történtek meg, de meg sem történhetnek még a kezdő kerékpározóval sem. Mióta az egylet hivatalos közlönye, a »Sport« megjelenik, ily sajnálatos eset nem fordult elő és nem is fog történni, mert a Sport az összes fővárosi napilapok szerkesztőségeibe járván, egyik sem közöl az említett forrásokból eredő téves, sőt hamis hírt, nem akarván e szakközlöny által, helyreigazíttatni, megcáfoltatni. A Budapesti-Kerékpár-Egyletnek e kiváló haszna is van hivatalos közlönyéből.”

Mindezeknek köszönhetően nagy eredménynek számított, hogy az előítéletek helyett „a kerékpározás hasznos sportja iránt országszerte mutatkozik az érdeklődés.”

Az így feltámadt kerékpározási kedvnek sokszor azonban a magas tagdíj állta útját. Éppen ezért a sportolás iránt nyitott egyetemi ifjúság az anyagi akadályok legyőzése céljából önálló kerékpárklub alapítását tervezte. A sport demokratizálódása céljából Szekrényessy – belátva klubjának korlátait – (az anyagi korlátokon kívül nem teremt lehetőséget a kezdők gyakorlására) a riválisnak minősülő Nemzeti-Vasparipa-Egylet törekvéseit is önzetlen lelkesedéssel támogatta és lapjában azonos mértékben igyekezett népszerűsíteni:

„Az egyetemi hallgatóság több tagja kiválóan célszerű terv létesítésén fáradozik. Miután a kerékpározás rendkívül hasznos voltát már nálunk is, még pedig örömest beösmerik, a Budapesti-Kerékpár-Egylet alapszabályai pedig lehetetlenné teszik, hogy az egyletbe vagyontalan egyének is beiratkozhassanak, az egylet most még azon előnyt sem nyújtja, nem nyújthatja, hogy azon új tagjait, akik nem tudnak kerékpározni, arra megtaníttassanak.”

Az új egylet nagy előnyét jelentette, miszerint a beiratkozásnál nem volt feltételül szabva egyenruha, kerékpározási tudás, és saját bicikli birtoklása sem. Kecsegtetőnek számított továbbá az alacsony havi tagdíj, mely meghatározott idejű ingyen kerékpárhasználattal is párosult. Szekrényessy „miután ezen új egylet létrejötte a kerékpározás nemes sportja elterjedésének nagy előnyére válnék” készséggel vett részt annak tagtoborzásában.

A kerékpár népszerűsítés, klubszervezés és közlekedési szabályok kidolgozása mellett Szekrényessynek még maradt ideje versenyszervezésre is, melyet jól bizonyít a következő, 1883-as sajtóhír:

„Szekrényessy Kálmán úr által tervezett vasparipa verseny megrendezése érdekében Szekrényessy felszólította Rákosi Viktort a bizottsági tagság elfogadására.” Rákosi nemcsak Szekrényessy barátja és közismert mecénás, de országosan elfogadott hírlapíró tekintély is volt, kinek támogatása sokat segíthetett a kerékpározás ügyének...

Ezt olvastad már?